REÖK Palota - Szeged
VIZUÁLIS KONCEPTUSOK FESTÉSZETRE 2007 2008 2009
Első szegedi tárlatomon legújabb, 2007 utáni munkáimat ismerheti meg a közönség, három témakörben született alkotásokat.
Az első festménysorozatnak ezt a címet adtam: radikális festmények. Ez azt jelenti, hogy nincs semmilyen más célom, mint festmény készítése. Nincs ellenemre, ha interaktív módon jelentést asszociálnak egy-egy műhöz, de nem szándékoltak ezek. A kép önnön funkcióját tölti be, vagyis festmény. A képek technikája a pszeudónál használt szórópisztolyos technika. Feszített vászon léckeret, akrilfesték és lakk.
Ezt a radikális gondolatmenetet továbbvive a következő tárlat anyaga a mágikus minimál nevet kapta. A művészeti irányzatok közül az egyik legtartósabbnak bizonyul a minimal art. Ez a rendkívül egyszerű formákkal operáló, sokkírozó hatású művészi kifejezési mód találkozik az ősi geometriai elképzelésekkel, valamint a modern elméleti fizikai kutatások macskarajzainak egyszerű szépségével, melyek segítségével az elméletek könnyebben érthetők. A szándékom az volt, hogy ezeknek a geometriai szerkezetes ábráknak segítségével belepillantsunk a teremtés logikájába. Fölsorakoztatom a plátóni testek mellé Roger Penrose és Stephen Hawking elméleteinek kisegítő ábráit, melyek ugyanezt szemléltetik. Mágikus, mert olyan mélységeit mutatják meg a valóságnak, melyek nem maradnak meg az ábrázolás szintjén, jelentésük túllép a látható dolgokon. A valóság szerkezete és az elméleti fizika olyan mélységig vezet be a valóság megismerésébe, melyet festői eszközökkel próbálok követni.
Mindezeken kívül kiállítom még a legújabb képeimet is, melyeket végső soron úgy tudnék jellemezni: pszeudoreál, pszeudononreál és pszeudonaturál. Ezek a terminológiák természetesen még nem léteznek, meghonosításuk nem az én kompetenciám. Pusztán jelzem a szándékot, melynek értelmében a teljesen szabad asszociáció teret kaphat. Ezeknél a képeknél többnyire az érzékelésen túl a címek adnak megközelítő tájékoztatást az értelmezéshez. Így e festmények érintkeznek a strukturalizmussal és a konceptuális kifejezési lehetőséggel. Leginkább azt szeretném elérni, hogy a nézőt az ragadja meg, hogy kiállított festményeket lát, az alapélmény gyökeréhez így jut el.
Pauer Gyula , 2009. júl. 14.
