Új Ember:
Cipok a Duna-parton
A II. világháború utolsó hónapjaiban nyilaskeresztes fegyveresek rendszeresen végeztek ki budapesti polgárokat. Az áldozatokat - férfiakat, noket, gyerekeket - csoportokban hajtották a folyó mellé, értéktárgyaikat elkobozták, cipoiket levettették velük, és belotték oket a jeges Dunába.
A rakparton csak cipok maradtak...
A Roosevelt tér és a Kossuth tér közötti, a hajdani kiköto területére tervezett emlékmu e rettenetes, szörnyu eseményeknek állít emléket. A parti szegély terméskövére erosített hatvan pár, öntöttvasból készült, korhu cipot a széleken ritkulva, középtájt surubben helyezik el.
*
Azokban az idokben, amikor Magyarországon megkezdodött a zsidóüldözés, Bernovits Vilma hitoktató és Salkaházi Sára, a Szociális Testvérek Társaságának tagja a Bokréta utcai munkásleányotthonban laktak. Sárának mint az otthon vezetojének lehetosége nyílt, hogy üldözötteket alkalmazzon a házban takarítóként vagy konyhai munkára. Tehát zsidókat "bújtatott" - és 1944. december 27-én ezért o is azok sorsára jutott, akiknek a védelmére kelt.
"Szeretni, mikor szeretnek, mikor tele van a lelkem érzelemmel - semmi! Szeretni, mikor nehéz, mikor talán a szívemnek panasza van, fáj, mikor ellöknek. Ez, ez kell az Úristennek! S ezt meg fogom próbálni. Meg akarom kezdeni, ha százszor is belebicsaklom, mindaddig, míg sikerülni fog! (Sára testvér naplójegyzeteibol - 1931. március 17.)
*
Pauer Gyula és Can Togay alkotása az események hatvanadik évfordulójára készült. Az emlékmuhöz tartozó táblákon a következo felirat olvasható magyar, angol és héber nyelven:
"Az 1944-45-ben nyilaskeresztes fegyveresek által Dunába lott áldozatok emlékére." Állíttatott 2005. április 16-án."
Imre Emma
<<< vissza
|
