Magyarorszag.hu:
MAGYARORSZÁG.HU a kormányzati portál
Holokauszt-emléknap volt szombaton
A holokauszt magyarországi emléknapja volt szombaton, a rendezvényeken a tragédia tanulságaira hívták fel a figyelmet. A nyilasterror idején a Dunába lott áldozatoknak emléket állító szoborkompozíció avatásán azt mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Magyarországnak olyan kormányai vannak és lesznek, amelyek nem engedik, hogy gyulölet pusztítson.
A holokausztra egyebek mellett a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontnál, az Élet menete elnevezésu fáklyás felvonuláson, a Terror Házánál és este, a Duna-parton emlékeztek. Az eseményeken több százan vettek részt, köztük Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Kiss Péter kancelláriaminiszter, Lamperth Mónika belügyminiszter és David Admon, Izrael budapesti nagykövete.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és fia, valamint David Admon Izrael budapesti nagykövete és Kiss Péter kancelláriaminiszter egy-egy követ rak a kopárkányra a Holokauszt-emlékmu avatásakor
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Hatszázezer név férne el az emlékfalon
A IX. kerületi Páva utcai Holokauszt Emlékközpont emlékfalánál szombaton reggeltol diákok olvasták fel az áldozatok nevét. Varga László, az emlékközpont tudományos igazgatója elmondta: az intézmény egy évvel ezelotti nyitásakor hatvanezer név szerepelt az áldozatok emlékfalán, a névsor most kilencvenkétezres. Szervezett formában 1998 óta gyujtik az áldozatok neveit, és Varga László becslése szerint az elkövetkezo években összesen kétszázötvenezer áldozat nevét gyujthetik össze az emlékfalra, amelyen hatszázezer név férne el.
Az emléknap estéjén az áldozatokra emlékezok fáklyás felvonulása, az Élet menete a Liszt Ferenc tértol indulva végighaladt az egykori pesti gettó területén. A menet a Dohány utcai zsinagógához vonult, ahol Lamperth Mónika belügyminiszter mondott beszédet. "Kötelességünk, becsületbeli ügyünk felidézni azt, ami 1944 tavaszán zsidó honfitársainkkal történt" - fogalmazott a belügyminiszter.
A belügyminiszter megkövette az áldozatokat
Lamperth Mónika kiemelte: a magyar zsidóságot ért borzalom nem csupán zsidó, hanem magyar ügy, "ezért mindannyiunk kötelessége az áldozatokra megemlékezni és az áldozatokra emlékeztetni". A holokausztot a magyar és a világtörténelem szégyenfoltjának nevezte, amellyel "több mint hat évtized után is szembe kell néznünk" - fogalmazott. Beszédében Lamperth Mónika a demokratikus Magyar Köztársaság belügyminisztereként megkövette az áldozatokat és az áldozatok hozzátartozóit.
A zsinagógánál tartott megemlékezést követoen a felvonulók a Duna-partra mentek, a holokauszt-emlékmu avatására. A Cipok a Duna-parton elnevezésu kompozíciójában Pauer Gyula Kossuth-díjas szobrászmuvész hatvan pár korhu lábbelit formált meg vasból a Roosevelt tér és a Kossuth tér között, így emlékeztetve azokra az áldozatokra, akiket nyilaskeresztes fegyveresek 1944-45-ben a jeges vízbe lottek.
Holokauszt-emlékmu a pesti Duna-parton
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Gyurcsány Ferenc: a megemlékezés a múltnak és a jövonek is szól
A holokauszt-emlékmu avatásán Gyurcsány Ferenc kormányfo azt mondta, Magyarországnak olyan kormányai vannak és reményei szerint lesznek, amelyek megvédik a szabadságot, a biztonságot, az emberi életeket, és nem engedik a gyulölet gondolatát, a gyulölet szavát és a gyulölet cselekvését.
A kormányfo szerint lehet, hogy a holokauszt nem egy valamikori magyar kormány felelossége. Hozzátette ugyanakkor, hogy mégis, több magyar kormány is hozzájárult megvalósításához a numerus claususszal, a zsidótörvényekkel, azzal, hogy különbséget tett magyar polgár és magyar polgár között.
Gyurcsány Ferenc a 60 évvel ezelotti eseményeket felidézve nagyra értékelte az élet és a jó gyozelmét. A miniszterelnök - aki azt mondta, a megemlékezés a múltnak és a jövonek is szól - a huszadik század egyik tanulságának nevezte, hogy a gyulölet gondolatából lesz a gyulölet szava, és abból a gyulölet cselekvése.
A kormányfo beszédét követoen Pauer Gyula alkotását Kiss Péter kancelláriaminiszter és Steiner Pál, az V. kerület polgármestere avatta fel. A parti szegély terméskövére erosített cipok mögött negyven méter hosszúságú, hetven centiméter magas kopad húzódik. Az emlékhely három pontján öntöttvas táblákon magyarul, angolul és héberül olvasható a felirat: "Az 1944-45-ben nyilaskeresztes fegyveresek által Dunába lott áldozatok emlékére állíttatott 2005. április 16-án".
Április 16-a 2000 óta a holokauszt emléknapja
Az Orbán-kormány idején vetodött fel, hogy április 16-a, az elso magyarországi gettó felállításának napja holokauszt-emléknap legyen. Az emléknapra 2000 januárjában Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter tett javaslatot. Az Országgyulés még abban az évben nyilvánította április 16-át a holokauszt, február 25-ét pedig a kommunizmus áldozatainak emléknapjává.
Az egykori pesti gettót 1945. január 18-án szabadította fel az akkori szovjet hadsereg. A VII. kerületi Dohány utca, a mai Kertész utca, a Király utca és a Károly körút által határolt terület épületeibe 55-70 ezer budapesti zsidót zsúfoltak össze.
MTI 2005. április 17., vasárnap
<<< vissza
|
