Élet menete (válogatás):
Új budapesti szobor emlékeztet a holokauszt áldozataira
A holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából több budapesti helyszínen tartanak megemlékezést. A Széchenyi rakparton emlékmuvet avattak, az ünnepségen Gyurcsány Ferenc mondott beszédet. A Terror Háza Múzeumban gyertyagyújtással emlékeztek a holokauszt áldozataira, Orbán Viktor részvételével.
Április 16., az elso magyarországi gettó felállításának napja 2000. óta a holokauszt áldozatainak emléknapja. Az idén is több helyen tartanak megemlékezést.
A pesti Duna-parton, a Roosevelt tér és a Kossuth tér közötti szakaszon szombat este felavatták a Cipok a Duna-parton elnevezésu szoborkompozíciót. Az emlékmu azoknak állít emléket, akiket nyilaskeresztes fegyveresek 1944-45-ben a Dunába lottek.
Az avatáson Gyurcsány Ferenc kormányfo azt mondta, Magyarországnak olyan kormányai vannak és reményei szerint lesznek, amelyek megvédik a szabadságot, a biztonságot, az emberi életeket és nem engedik a gyulölet gondolatát, a gyulölet szavát és a gyulölet cselekvését.
Pauer Gyula Kossuth-díjas szobrászmuvész 60 pár, az 1940-es évekbol való, korhu lábbelit formált meg vasból. A parti szegély terméskövére erosített cipok mögött negyven méter hosszú kopad húzódik.
Pauer Gyula elmondta: azért ennyi cipo alkotja az emlékmuvet, mert körülbelül ennyi adja a kompozíció teljességét, és a holokauszt hatvanéves évfordulójáról van szó.
Pauer elmondta, hogy a hely szimbolikus, hiszen nem csak az emlékmu helyén lottek a Dunába embereket, hanem "rendszeresen és mindenütt", sot leginkább az északi, újpesti kiköto felé, a Margit hídnál.
A kompozíció ötletét Pauer Gyula és filmes barátja, Can Togay találta ki. Az emlékmu 24 millió forintba került, a Miniszterelnöki Hivatal felkarolta a kezdeményezést, és 19 millió forinttal támogatta a megvalósítást, emellett magánszemélyektol is érkeztek adományok.
Az alkotást Kiss Péter kancelláriaminiszter és Steiner Pál belváros-lipótvárosi polgármester avatja fel, beszédet mond Gyurcsány Ferenc kormányfo. Ott lesznek a budapesti Élet Menete résztvevoi, akik a holokauszt magyarországi emléknapján végig vonulnak az egykori budapesti gettó területén.
Origo 2005. április 16.
Elindult az Élet Menete
Elindult a fovárosban az Élet Menete szombaton este; a Liszt Ferenc térrol több százan fáklyával a kezükben indultak a Dohány utcai zsinagógához, így emlékezve a magyarországi holokauszt áldozataira.
Az Élet Menete Alapítvány és a Hasomer Hacair elnevezésu zsidó ifjúsági szervezet hétfon fordult felhívással a fovárosiakhoz, arra kérve oket, alkossanak éloláncot és vonuljanak végig az egykori pesti gettó területén a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapján.
Az eseményen szinte minden korosztály képviselteti magát, jelét adva ezzel, hogy a megtörtént borzalmak soha többé nem történhetnek meg. "Szüleim zsidókat mentettek, én azért vagyok ma itt, mert ezt a neveltetést kaptam és ezt szeretném folytatni" - indokolta részvételét a felvonuláson az egyik idosebb résztvevo. A zsidó ifjúsági szervezet egyik tagja azt mondta részvételérol: "Én azért jöttem, azért tüntetek ma, hogy a holokauszt soha többé ne valósulhasson meg".
A résztvevok hét óra óta gyülekeztek a Liszt Ferenc téren, majd pontosan nyolc órakor elindultak.
(MTI)
Origo 2005. április 16., szombat, 20:29
Elindult az Élet Menete
Elindult a fovárosban az Élet Menete szombaton este; a Liszt Ferenc térrol több százan fáklyával a kezükben indultak a Dohány utcai zsinagógához, így emlékezve a magyarországi holokauszt áldozataira.
Az Élet Menete Alapítvány és a Hasomer Hacair elnevezésu zsidó ifjúsági szervezet hétfon fordult felhívással a fovárosiakhoz, arra kérve oket, alkossanak éloláncot és vonuljanak végig az egykori pesti gettó területén a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapján. Az ötvenes éveiben járó Mária a menet elindulása elott azt mondta: azért kell részt venni ilyen eseményen, hogy az ember megerosítse, annak, ami 60 évvel ezelott történt, nem szabad újra megtörténnie.
(MTI)
www.uno.hu 2005.04.16. 21:13
Fáklyás felvonulás a holocaust áldozatok emlékére
Az esti órákban is sokan emlékeztek így
Az esti órákban tegnap több százan vonultak fáklyákkal a kezükben eloször a Liszt Ferenc tértol a Dohány utcai zsinagógáig, majd a zsinagógánál tartott megemlékezés után a Duna-partra az új holokauszt-emlékmu avatására.
A náci népirtás magyarországi emléknapján a tragédia tanulságaira hívták fel a figyelmet kormánypárti és ellenzéki vezeto politikusok több rendezvényen.
Pauer Gyula szobrászmuvész 60 pár korhu lábbelit formált meg, a "Cipok a Duna-parton" elnevezésu kompozíciójában. A Roosevelt tér és a Kossuth tér között található alkotás azokra az áldozatokra emlékeztet, akiket nyilaskeresztes fegyveresek a folyóba lottek. A szoboravatás után az Élet Menetének résztvevoi éloláncot formáltak a Lánchíd és a Margithíd közötti partszakaszon.
RTL Klub Híradó
2005-04-17 11:51:20
A holokauszt áldozatainak emléknapja
április 16.
A holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából szombaton több budapesti helyszínen tartottak megemlékezést; a pesti Duna-parton, a Roosevelt tér és a Kossuth tér közötti szakaszon holokauszt-emlékmuvet avattak.
Pontosan négy héttel a német megszállás után, 1944. április 16-án Munkácson állították fel az elso magyarországi gettót. Négy éve ez a fajüldözés áldozatainak emléknapja, 500 ezer zsidó és 10 ezer cigány állampolgárunkat pusztították el, nem egész egy év alatt.
A holokauszt emléknapján a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban egész nap diákok olvasták fel az áldozatok neveit, és elhelyezték az emlékezés köveit.
Az MSZP frakcióvezetoje szerint a holokauszt legfontosabb tanulsága, hogy a cinikus politikai vétkekbol erkölcsi és történelmi bunök származhatnak. A szocialisták meggyozodése, hogy nem elegendo a gyász, közös felelosségvállalásra van szükség, és hogy mindenki felemelje szavát a megbélyegzés és a kirekesztés ellen - áll Lendvai Ildikó közleményében.
A Terror Háza Múzeumnál emléküknek tisztelegve gyújtott gyertyát a nyilas terror áldozatainak táblájánál Orbán Viktor és felesége, Schmitt Pál, Fónagy János és a Fidesz több vezetoje.
- Örülök, hogy Magyarország eljutott oda - mondta Orbán Viktor - , hogy vannak helyek, ilyen a Terror Háza Múzeum és a Páva utcai zsinagóga is, ahol megemlékezhetünk az áldozatokról, megbecsülésünk és tiszteletünk jeléül fejet hajtunk az áldozatok emléke elott.
Egyúttal meg is erosítjük magunkban azt az elszántságot, hogy Magyarországon soha többet ne lehessenek olyan rendszerek, amelyek ártatlan emberek életét oltják ki, soha többé ne lehessenek olyan politikai rendszerek, amelyek magyar emberek között származásra való tekintettel különbséget tesznek. Mi azt szeretnénk, ha Magyarország egy olyan világ lenne a jövoben is, ahol mindenkit megillet a biztonságos élethez és a méltósághoz, az emberi méltóság tiszteletben tartásához való jog.
Orbán Viktor társaival a Terror Háza után a Páva utcai Emlékközpontban rótta le kegyeletét.
Budapesten elindult az Élet Menete. A Liszt Ferenc térrol több százan, fáklyával a kezükben indultak a Dohány utcai zsinagógához. Az emlékezok élo láncot alkotnak, és végigvonulnak az egykori pesti gettó területén.
A késoi indulás oka, hogy a kétezres menetben sok a hívo és nekik meg kellett várniuk míg besötétedik, amint ok mondják, kimegy a szombat.
A felvonulók, köztük fáklyás fiatalok végig járták a hajdani gettó utcáit, majd megálltak annak egykori kapujánál, a Dohány utcai Zsinagóga elott. Héber gyászima és a lovári cigány miatyánk elhangzása után a belügyminiszter és Budapest fopolgármester-helyettese beszélt, aztán Schweitzer József nyugalmazott országos forabbi emlékezett.
A belügyminiszter az emlékezés fontosságára figyelmeztetett. Lamperth Mónika a Dohány utcai zsinagógánál tartott beszédében úgy fogalmazott: a magyar zsidóságot ért borzalom nem csupán zsidó, hanem magyar ügy, "ezért mindannyiunk kötelessége az áldozatokra megemlékezni és az áldozatokra emlékeztetni".
- A köztársaság belügyminisztereként megkövetem az áldozatokat és azok hozzátartozóit - tette hozzá Lamperth Mónika.
- Barátaim, egy olyan öreg ember áll elottetek, aki sok-sok ezer társával, megannyi barátjával együtt itt járkált ezeken a téreken, sárga csillaggal, de nem a megszégyenítés érzésével, mert arra gondoltunk, hogy mi azoknak vagyunk a leszármazottai, akik réges régen évezredekkel ezelott, akik a felebaráti szeretet törvényét hirdettük, mert a felebarát más, mint te, de ugyanaz az ember, mint te. Mi elsonek hirdettük a felebarát mássága mellett annak szeretetét, megbecsülését, tiszteletét és segítését - mondta Schweitzer József.
A menet ezután a Duna-partra vonult, ahol a Zoltán utcával szemben, közvetlenül a partfalnál Pauer Gyulának emlékmuvét a 60 vascipot a Dunába lottek emlékére. Az avatáson Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is beszédet mondott.
- A gyulölet cselekvése mindig a gyulölet gondolatával és a gyulölet szavával kezdodik és megtanultuk, hogy a szavakból és gondolatokból a gyulölet cselekvése lesz. Ezért nem szabad megbékélni, ezért nem szabad szabadjára engedni. Megtanultuk azt is, hogy az ország és az ország kormánya nem árulhatja el polgárait, és megtanultuk azt is, hogy mi a következménye, hogyha ezt megteszi. Sajnos megtette a XX.században, megtette a zsidótörvényekkel, megtette a deportálásokkal. De bízhatunk abban, és biztosak lehetünk abban, hogy Magyarországnak nem lesz soha többet olyan kormánya, amely ne tudná, hogy huséggel, nem pedig árulással tartozik polgáraiért, polgáraiért és az egész nemzetért - mondta Gyurcsány Ferenc.
Az Orbán-kormány idején, Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter kezdeményezésére vezették be, hogy április 16-a, az elso magyarországi gettó felállításának napja, holokauszt-emléknap Magyarországon.
Magyar Rádió Online / Bánkuti Gábor 2005. április 16., szombat 9:10
<<< vissza
|
